Szervezetek

Generációs alapon szerveződő, fiatal gazdákat tömörítő agrár szakmai szervezet. Tevékenysége fókuszában a generációs érdekképviseleti tevékenységen túl az információszolgáltatás, szakmai tájékoztató és képzési események szervezése áll. Részese a Gazdák és Vidék Együttműködésnek.

E-mail: agrya@agrya.hu

weboldal: agrya.hu

A terület- a vidék- és a közösségfejlesztés szakmai alapjain szerveződő egyesületünk tagjainak célja olyan közös identitással rendelkező települések közösségeinek, önkéntes együttműködéseinek előmozdítása, lakói — választott képviselőik útján, civil kezdeményezések segítségével, vagy közvetlen, személyes részvétellel tevékenykedő bekapcsolódva a fejlesztői folyamatokba — szívesen munkálkodnak tágabb otthonuk jövőképének megalkotásában, közvetlen környezetükként „saját kistérségük” mindennapi életének meghatározásában.

1996-ban szervezetünk patinás múltja arra kötelezi egyesületünk tagját, hogy felvállalja és támogassa a magyar vidék-, közösségi és szociális gazdaságfejlesztés egykori és jelenleg is munkálkodó szakembereinek, a „helyi hősök” sok évtizedes gyakorlatokat.

Vidékfejlesztő szervezetként elsősorban a kistelepülési közösségi és ifjúsági munka fejlesztése áll a tevékenysége fókuszában. Programjai elsősorban kistelepülési közösségi vezetőket, ifjúsági közösségi vezetőket, közművelődési és közösségfejlesztési szakembereket céloznak meg. Felméréseket, kutatásokat, módszertani és hálózatépítő eseményeket szervez. Részese a Gazdák és Vidék Együttműködésnek.

Általános gazdálkodói szakmai és érdekképviseleti szervezetként tájékoztató eseményeket, szakmai utakat, képzéseket szervez. A tevékenység fókuszában a fenntarthatóság és innováció áll. Részese a Gazdák és Vidék Együttműködésnek. Szoros munkakapcsolatban áll az AGRYÁ-val.

A WWF Magyarország a világ egyik legismertebb természetvédelmi szervezetének hazai képviselete, amely több mint 30 éve dolgozik Magyarország természeti értékeinek megőrzéséért. Munkánk kiterjed a vizesélőhelyek – kiemelten a folyóvízi és ártéri rendszerek – és a természetes erdeink védelmére, a fenntartható, környezetbarát mezőgazdaság és vidékfejlesztés területére, a védett és veszélyeztetett élőhelyek és fajok megóvására. Emellett nagy figyelmet fordítunk az éghajlatváltozás hatásainak csökkentésére, és a környezettudatosság eszméjének minél szélesebb körű elterjesztésére.

A Vízválasztó Mozgalom a 2022-es nagy aszály nyarán alakult a Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület által évtizedek óta vitt szakmaiság hatékonyabb megjelenítése céljából. Külön egyesületté 2025-ben lett bejegyezve. Közhasznú társadalmi küldetése, hogy közvetítsen a gazdálkodók, önkormányzatok, tudomány és az államigazgatás között a vízgazdálkodási problémák megoldása szempontjából szükséges rendszerszerű változtatások elérése érdekében. Eddig három nagy Vízválasztó konferenciát tartottunk, 2025 és ’26-ban már az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának segítségével. Ezeken részletesen megjelenítettük a Vízválasztó Koncepcióba foglalt helyzetértékelésünket és megoldási javaslatainkat. Folyamatosan képviseljük a tájgazdálkodási szemléletet a szakmai megbeszéléseken, partnerségben a többi szakmai szervezettel, immár államigazgatási nyitottság mellett.

A Talajmegújító Gazdák Egyesülete (TMG) egy gazdákból álló, alulról szerveződő gazdaszervezet. 2015 óta működünk, kezdetben gazdatalálkozók formájában, majd 2018-tól egyesületi keretek között folytatjuk tevékenységünket. Fő célunk a regeneratív mezőgazdasági elvek megosztása, valamint a gyakorlati tapasztalatok és tudás átadása a teljes Kárpát-medencében.

Jelenleg több mint 40 aktív gazdálkodó tagunk van, akik különböző talajtípusokon gazdálkodnak Magyarországon, valamint Erdélyben, a Délvidéken és a Felvidéken is.

Egyesületünk teljes mértékben önfenntartó módon működik, külső támogatásban nem részesülünk, működésünket a tagdíjak biztosítják.

Az elmúlt években 5 szakkönyv kiadásában vettünk részt.

Mi szervezzük Közép-Európa legnagyobb regeneratív mezőgazdasági eseményét, a TMG REAG Talajélet Konferenciát és Szakkiállítást, amelyet immár több mint három éve rendezünk meg.

Szakmai munkánk részeként aktívan közreműködtünk az új AKG rendszer kidolgozásában is. Több egyeztetési folyamat eredményeként jött létre a 2025 januárjában induló AKG rendszer Talajmegújító TECS eleme.

Az Országos Erdészeti Egyesület a magyar erdészeti ágazatot képviselő, 1866-ban megalakult civil szervezet. Jelenleg 3 700 egyéni taggal rendelkezik. A magyar erdészek és a szomszédos országok magyar nyelvű erdészeinek szakmai szervezeteként működik, amelynek célja a tapasztalatok megosztása, a szakirodalom és a szaknyelv gazdagítása, valamint az erdészettel kapcsolatos hagyományok ápolása. Közreműködik az erdőt érintő szakmai döntések előkészítésében, szakmai fórumokat szervez, szakmai lapot (Erdészeti Lapok) ad ki. Emellett fontos feladatának tekinti a társadalom szemléletének formálását, a fiatal generációk környezettudatos nevelését, valamint a természet iránti szeretet és a természet megismerése iránti érdeklődés felkeltését.

Szakmai, szervező és érdekvédő munkájával segíti az alulról építkező társadalmi, gazdasági és környezeti fenntarthatóság elveinek megfelelő vidékfejlesztés, különösen a LEADER megközelítés hazai alkalmazását, a vidéki helyi közösségek szervezését, hozzájárul a LEADER helyi akciócsoportoknál felhalmozódott szakmai tudás és tapasztalat megosztásához, az integrált fejlesztések megvalósításához.

A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége hazánk egyik legnagyobb, átfogó mezőgazdasági munkaadói érdekképviselete. Szövetségünk független szakmai érdekképviselet, melynek munkássága több évtizedes múltra tekint vissza. Küldetésünk a magyar mezőgazdaság és a vidék, a mezőgazdasági termelők – ezen belül elsősorban tagjaink – érdekeinek képviselete és védelme, fejlődésének előmozdítása.

A Magyar Permakultúra Egyesületet (MAPER) azzal a céllal hozták létre, hogy hivatalosan képviselje a permakultúra-mozgalmat Magyarországon, és összekapcsolja azt a tágabb, országos és nemzetközi permakultúra- és élelmiszer-önellátási mozgalommal. Fő feladatunk a permakultúra népszerűsítése a permakultúra oktatási rendszerének kialakításán keresztül (bevezető, teljes tervezői tanfolyam és diploma tanfolyam). A másik fő célunk egy ernyőszervezet létrehozása a mozgalom érdekelt felei, a gazdák, tanárok, tudósok, civil szervezetek tagjai stb. számára, valamint egy együttműködési fórum biztosítása. Tagjaink között permakultúrában jártas gazdák, tanárok és tudósok találhatók, sokunk rendelkezik Permakultúra Tervezői Tanúsítvánnyal (PDC). Tevékenységünket a következő munkacsoportok szervezik: kutatás, oktatás, tervezés, peoplecare (permakultúra és társadalom), online jelenlét, fordítás és nemzetközi kapcsolatok. A MAPER kutatócsoportjában természet- és társadalomtudományi háttérrel rendelkező kutatók, valamint nem akadémiai háttérrel rendelkező kutatók is megtalálhatók. Fontos számunkra az inter- és transzdiszciplinaritás. A kutatás mellett szimpóziumokat is szervezünk a gyakorló szakemberek, az akadémikusok és a permakultúra-klubok összekapcsolása érdekében, hogy a permakultúrát a hétköznapi emberek számára is érdekesé tegyük. Az oktatási munkacsoport permakultúra-tervező tanfolyamokat szervez, előadásokat és prezentációkat tart iskolákban, egyetemeken, és kidolgozott egy 4 napos tanfolyamot kifejezetten kis, ökológiai szemléletű közösségek számára.

A tervezői munkacsoport olyan rendezvényeket szervez, amelyeken tagjaink gyakorolhatják a permakultúra-tervezést. Célunk, hogy a „peoplecare” (permakultúra és társadalom) munkacsoport keretében megerősítsük a permakultúra mozgalmi jellegét. Cikkeket és videókat fordítunk magyar nyelvre (fordító munkacsoport), és gondoskodunk a szervezet online jelenlétéről is. Nemzetközi kapcsolatokat ápolunk más permakultúra-központokkal a közép-kelet-európai régióban és azon túl (nemzetközi kapcsolatok munkacsoport). Jelenleg 87 tagunk van, és szoros együttműködésben állunk más, a fenntartható mezőgazdasággal, az élelmiszer-önellátással és a permakultúrával kapcsolatos kezdeményezésekkel.

A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) több, mint 100 hazai környezet- és természetvédő szervezet közössége, fő célja a természet egészének a védelme és a fenntartható fejlődés elősegítése. Az 1989-ban alapított Szövetség tagjai Magyarország minden megyéjében jelen vannak és küzdenek a természet megóvásáért, a környezeti terhelések megelőzéséért. Nemzetközi szervezetekkel, kiemelten a Föld Barátai hálózattal együttműködve hangsúlyos szerepet játszunk Európa és a világ környezetvédelmi civil összefogásaiban.

Az MTVSZ elveiben radikális szervezet: a környezeti problémák okaira akarjuk ráirányítani a döntéshozók és az állampolgárok figyelmét közösségi akciókkal, hiteles szakmai rendezvényekkel, megalapozott tanulmányokkal és kiadványokkal, célzott érdekérvényesítéssel. Nem technikai vagy felszínes politikai megoldásokban hiszünk, hanem szükségét érezzük gondolkodásunk, erkölcsünk és velük együtt termelési és fogyasztási rendszerünk gyökeres átalakításának.

Az MRTT a magyar regionális tudomány szakmai fóruma. Egy független civil szervezet, amely a területi kutatással, fejlesztéssel, irányítással foglalkozó szakembereket fogja össze.

Céljai:

– A regionális tudomány művelőinek szakmai fórumot teremteni.

– Bekapcsolódni a regionális tudomány nemzetközi szervezeteibe.

– Hidat létesíteni a tudomány hazai és nemzetközi fórumai között.

– Kapcsolatot építeni a regionális tudomány kutatóhelyei, felsőoktatási műhelyei, valamint a regionális politika alakítói, gyakorlati szakemberei között.

– Támogatni a hazai és a Kárpát-medencei regionális kutatásokat, valamint azok eredményeinek terjesztését, felhasználását.

– Terjeszteni a regionalizmus és a decentralizáció európai eszmeiségét.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (továbbiakban: MME) 1974–ben történt alapítása óta hazánk legismertebb és legnagyobb természetvédelmi társadalmi szervezetévé vált, melynek tagsága mára elérte a 10.000 főt. Tagjaink között magánemberek, családok és szervezetek egyaránt megtalálhatók.

Tevékenységünk kiterjed a konkrét faj- és élőhelyvédelmi akciók végrehajtásától, az országos madárállomány-felmérések koordinációján, valamint a szakmapolitika befolyásolásán keresztül a gyakorlati madárvédelmi tanácsadásig és az olyan országos ismertséggel rendelkező rendezvények szervezéséig és lebonyolításáig, mint pl. a Tatai Vadlúdsokadalom.

Szervezetünk az elmúlt évtized egyik legsikeresebb pályázója a természetvédelmi célú hazai és nemzetközi támogatási forrásoknak, melyből olyan sikeres projektek végrehajtását végeztük, amivel pl. a parlagi sas, a túzok, vagy éppen a kék vércse hazai védelmi helyzetének stabilizálásához járulhattunk hozzá.

Társadalmi támogatásunk jelentős, mely mind a magánadományok, mind pedig a személyi jövedelemadó 1 %-ának felajánlása tekintetében folyamatosan növekvő értékeket mutat. A gazdasági élet számos területén alakítottunk ki kölcsönös megelégedéssel együtt járó kapcsolatokat, melyek közül elég csak a villamos légvezetékek madárvédelmi célú szigetelésére irányuló „Akadálymentes égbolt” együttműködést említeni.

Szervezetünk széleskörű tájékoztatási tevékenysége egyedülálló a hazai társadalmi szervezetek között. Hírleveleink, tájékoztató anyagaink írott formában többezer háztartáshoz jutnak el, a világhálón található honlapunk (http://www.mme.hu) naponta 5-7 ezer látogatót számlál. A nemzetközi projektjeink keretében létrehozott szakmai honlapok vállalt látogatószáma milliós nagyságrendű.

Az MME 2026-ban nyitja meg a nagyközönség számára a Schmidt Egon Madártani és Természetvédelmi Központot, mely mind a természetvédelmi tájékoztatás, mind a szakmai kapcsolatok tekintetében nagy távlatokat nyit szervezetünk számára.

A Magyar Biokultúra Szövetség a hazai ökológiai (bio) gazdálkodás úttörője. Több mint 40 éves szakmai tapasztalattal rendelkező, országos hatókörű civil ernyőszervezet.

A Szövetség kiemelt feladatának tekinti az ökológiai gazdálkodás népszerűsítését, valamint a biotermékek iránti bizalom és kereslet növelését. Tevékenysége kiterjed a szemléletformálásra, ismeretterjesztésre, a gazdálkodói és fogyasztói érdekképviseletre, továbbá szakmai rendezvények szervezésére, kiadványok készítésére és kommunikációs aktivitások megvalósítására, amelyek hozzájárulnak az ökológiai gazdálkodás fejlődéséhez és elismeréséhez.

A Magyarországi Agroökológia Hálózat Egyesület (MAHE) egy 2022 óta működő non-profit hálózat, amely az agroökológia hazai erősítésén és a fenntartható élelmezési rendszerek fejlesztésén dolgozik. Sokszereplős közösséget épít termelők, kutatók és civil szervezetek között, tudásmegosztással és együttműködésekkel. Fontos szerepe van kutatási, innovációs és gyakorlati mintaprojektek megvalósításában, valamint a szakmai párbeszéd erősítésében. Nemzetközi kapcsolatai és eseményei révén hozzájárul az agroökológiai átmenethez és a régió láthatóságához.

Általános célunk környezetkímélő, az adottságaihoz illeszkedő táj léptékű gazdálkodási formák, továbbá az ezekhez kapcsolódó helyi feldolgozás, értékesítési rendszerek, rövid értékesítési láncok elterjedésének, a kapcsolódó szolgáltatások fejlesztésének ösztönzése a jogszabályrendszer ésszerűsítésével és a helyi termelők, szolgáltatók piacra jutásának elősegítésével.

A kis- és közepes, illetve családi gazdaságok a természetes anyagokat használó kézművesek termékelőállításának és szolgáltatásainak környezetkímélő fejlesztése és piacra jutásuk könnyítése az intenzív növénytermesztési és állattenyésztési gyakorlat visszaszorítását; új, gazdasági, környezeti, társadalmi szempontból fenntartható megélhetési lehetőségek fokozottabb térnyerését gyakorlati elő. Ennek előnyös hatása lehet a hazai biodiverzitásra, a talajokra, a vizekre a termelés káros környezeti hatásainak csökkentésével. A helyi gazdaság megerősítése a helyi közösségek számára kitörési pont lehet.

A kiemelt témák és tevékenységek a következők:

– kistermelői élelmiszer, valamint a kézműves termék előállítása és értékesítés feltételeinek egyszerűsítése

– a magánlakóházi élelmiszer előállítás rugalmas szabályozási kereteinek megteremtése, ismertetése

– Rövid Ellátási Lánc ösztönzése, stratégia készítés

– falusi agroturisztikai szolgáltatás hagyományokra épülő és környezettudatos, minőségi fejlesztése

– önfoglalkoztatás segítése

– termékelőállítók, helyi piacok felmérése, támogatása ismereteinek gyarapítása

– érdekképviseleti együttműködés működtetése

– nemzetközi partnerség kiépítése és együttes érdekképviseletben való közreműködés

– jó gyakorlatok bemutatása

Az Informatikai és Könyvtári Szövetség (IKSZ) legfőbb célja – 1990. évi megalakulása óta – a társadalom egésze számára az optimális könyvtári és információs szolgáltatások fenntartása, ennek érdekében a könyvtári rendszer működőképességének fejlesztése, a könyvtárakban található értékek megőrzése, a könyvtári és információs szolgáltatások színvonalának emelése, valamint a jogszabályok és a szakmai követelmények érvényesítése és képviselete. Célja a hazai könyvtárügy fejlesztése, az információs esélyegyenlőség biztosítása és a szakmai érdekvédelem. A szövetség a magyarországi könyvtári és információs rendszer meghatározó szakmai civil szervezete.

Főbb tevékenységi körök

– A könyvtárak stratégiai fejlesztése és a szakmai küldetés meghatározása kiemelkedő feladata a szövetségnek, amely mentén az alábbi tevékenységeket végzi:

– Szakmai stratégiaalkotás és érdekérvényesítés: Képviseli a könyvtári szektort a kormányzati szervek és a fenntartók felé, kezdeményező javaslattal él az ágazati jövőképének formálásában. Innovatív megoldások kidolgozója a minőségmenedzsment bevezetésében, a kistelepülési könyvtári ellátás megszervezésében.

– Szakmai fejlődés: Konferenciákat, továbbképzéseket és workshopokat szervez a könyvtárosok számára a naprakész tudás biztosítása érdekében.

– Innováció: Támogatja a digitális írástudás terjesztését és a korszerű informatikai megoldások bevezetését a közgyűjteményekben.

– Közösségépítés: Országos kampányokat koordinál, amelyek közül a legismertebb az Országos Könyvtári Napok programsorozata.

Tagság:

– Intézményi tagok: Megyei, városi, egyetemi és szakkönyvtárak.

– Egyéni tagok: Könyvtárosok és informatikai szakemberek.

– Pártoló tagok: Olyan gazdasági szervezetek és cégek, amelyek elkötelezettek a kultúra és az informatika fejlődése iránt.

A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács a zöldség-gyümölcs ágazatban működő, elismert szakmaközi szervezet, mely összefogja valamennyi piaci szereplő munkáját. Víziónk egy olyan  ágazat, melyben magas színvonalon működő, európai léptékben versenyképes, termelési színvonalukban homogén termelő és feldolgozó üzemek állítják elő az ország önellátásához szükséges árumennyiséget és elégítik ki az exportpiac igényeit. Az ágazat működését a magas fokú hatékonyság, a szervezettség és a piaci szereplők érdekazonosságon alapuló együttműködése jellemzi, amit a magas szintű ágazati koordináció foglal keretbe.

Fő célkitűzésünk az ágazati szereplők munkájának segítése a termelési erőforrások megteremtése és gazdasági-jogi környezet formálása révén, aminek főbb elemei: részvétel jogszabályalkotási folyamatokban; aktív részvétel a pályázatok tervezési folyamatában; ágazati információs bázis felépítése; gazdaság és piaci elemzések, illetve prognózisok készítése; az ágazati-piaci transzparencia növelése; hatékony ágazati és termékmarketing tevékenység folytatása; ágazati kutatás-fejlesztési tevékenység szervezése, valamint tudásátadás (szaktanácsadás, szakmai konferenciák szervezése).

A FruitVeB küldetése az, hogy ezen ágazati kihívások közepette a lehető legmagasabb szinten járuljon hozzá az ágazati vízió megvalósításához, vagyis az ágazat hatékony és szervezett működéséhez, a működéshez szükséges termelési erőforrások megszerzéséhez, valamint az „optimális” vállalkozási környezetet biztosító gazdasági és jogi környezet kialakításához. Szakmaközi szervezet lévén fontos küldetésünk a különböző termékpálya-szegmensek (termelők, feldolgozók, TÉSZ-ek, kereskedők, input oldali cégek) érdekeinek összehangolása, a különböző szereplők közötti párbeszéd és együttműködés erősítése.

Falufejlesztési Társaság 1989 augusztusában alakult meg a magyar aprófalvak, tanyák megmaradása érdekében együttműködő népművelők, építészek, lelkész köréből.

Kemény Bertalan alapító, Köles Sándor szociológus, a Társaság egykori titkára a falu problémáit a pénz, a tudás, az információ hiánya mellett különösen az együttműködés és a bizalom hiányában látták, ezért a közösségek újjáépítését, a helyi cselekvést tartotta elsődlegesnek.

A társaság által megszervezett falugondnokság törvény által intézményesült. A falugondnok a közösség kovászának és bizalmi emberének, aki nagy önállósággal szolgálja a falut, az ott élők szükségletei szerint.

A Falufejlesztési Társaság szándéka, hogy a mai világban folyamatosan segítse az aprófalva, a tanyavilág természeti társadalmi diverzitását, lokális erőforrásainak megerősítését.

Szándéka továbbá, hogy együtt gondolkodásra késztessen minden a falvak jövőjéért tenni szándékozó embert, aki megoldást keres a kistelepülések helyi közösségeinek problémáinak megoldására. Közösségépítő találkozókon támogatni kívánunk minden olyan ötletet, elképzelést, kezdeményezést, amely segíti, illetve újra teremti a falut, a helyi közösség megtartó erejét.

Az Okos Falu Hálózat / Smart Village Network (SVN) egy 2018-ban létrejött európai hálózat, amely vidéki közösségeket – önkormányzatokat, falvakat és kisvárosokat – fog össze. Célja az ötletek és tapasztalatok megosztása, a közösségek fejlesztése, valamint a vidéki térségek hangjának erősítése a szakpolitikai döntéshozatalban. Tagjai elsősorban vidéki közösségek (önkormányzatok, falvak, kisvárosok stb.), míg társult tagként LEADER helyi akciócsoportok csatlakozhatnak.

Kapcsolattartó személy: Ocskó Edina

email: edina.ocsko@e40.eu

weboldal: https://www.smart-village-network.eu/

Szövetségünk 1989. október 11-én Budapesten alakult. Célunk a falvak hátrányos helyzetének csökkentése, a kistelepülések érdekeinek képviselete a parlament, a kormány és a területi állami szervek előtt.

A rendszerváltás óta az önkormányzati érdekérvényesítésben a tartalmas múlt gazdag tapasztalatokkal szolgál. A különböző politikai irányzatoktól, pártbefolyástól mindig igyekeztünk távol maradni. Csökkenteni a települési esélykülönbségeket, lehetőséget biztosítva a falvak lakói számára egy igazságosabb társadalomalakításban való részvételhez – ebben foglalható össze küldetésünk lényege.

Az alapításkor megfogalmazott fő feladatok ma is időszerűek. Munkahelyeket, szolgáltatásokat és infrastruktúrát kell teremteni a vidék „vidékein”. Tagjaink kizárólag községi jogállású települések, számuk 200. Az ország minden vármegyéjéből van tagunk.

Érdekképviseletünk a megküldött jogszabálytervezetek közreadásában és véleményezésében, a Kormányzattal folytatott egyeztetésekben, a tagjainktól származó észrevételek és javaslatok továbbításában nyilvánul meg.

A kistelepüléseknek a jövőben is meglesznek az elkülönült érdekei, amelyet markánsan meg kell jeleníteni, érvényesíteni. A Magyar Faluszövetség a hagyományos tanyasi-falusi erkölcsrend értékeire alapozva, ennek az értékrendszernek a megjelenítőjeként igyekszik részt venni a magyar önkormányzatiság és a közigazgatás megújításában úgy is, mint a Hazánk területének 68 %-át lefedő falvak szellemi és természeti kincseinek egyik sáfárja.

A MÉDOSZ Magyarország egyik legrégebbi – 1906 óta működő – szakszervezeteként történelmi korszakokon átívelően képviseli a munkavállalók érdekeit. Tevékenységünk során egyaránt képviseljük a munkavállalók széles világát, valamint a termőföldtől az asztalig terjedő teljes vertikum – az agrárium, az erdészet, az élelmiszeripar, a vízügy és a vendéglátás – érintettjeit. Első kézből ismerjük ezeket a szektorokat, és készek vagyunk arra, hogy ezt a tudást a közjó szolgálatába állítsuk.

 Aki csak most ismerkedik velünk annak azt a legérdemesebb tudni rólunk, hogy mi szakszervezetként, politikai pártoktól függetlenül, főként a mezőgazdaság, az erdészet, az élelmiszeripar, a vízgazdálkodás és vendéglátás területén dolgozókat képviseljük. Ezek az ágazatok a hazai gazdasági élet meghatározó területei, ennek ellenére az átlagkeresetek itt a legalacsonyabbak. Ebből adódóan is kiemelt feladatunknak tekintjük a tagokkal való szoros kapcsolattartást, problémáik kezelésének elsődlegességét. Ezen célok elérése motiválta a szervezeti felépítésünket is.

A szakszervezetek a rendszerváltást követően felaprózódtak. Külön-külön, vagy laza szövetségekben próbálták megvalósítani az érdekképviseletet. Mi ezt az elsők között ismertük fel és tettünk az erők összekovácsolása érdekében. Rendelkezünk azokkal a szellemi és anyagi forrásokkal, amelyek biztos alapot teremtenek, elsősorban az életben maradással küzdő kisebb szakszervezeteknek, hogy identitásuk megtartása mellett tovább folytathassák tevékenységüket.
Mi elsősorban a vidék szakszervezetének valljuk magunkat, de sorainkba várunk mindenkit, aki elfogadja alapszabályunkat, velünk együtt érez felelősséget a munka világának legnagyobb értékéért, a dolgozó emberért.

A Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet a hazai juh- és kecskeágazat szakmai érdekképviseleti és koordinációs szervezete, amely a termelők, feldolgozók, kereskedelmi szereplők és szakmai partnerek együttműködésének erősítéséért dolgozik.

A szervezet kiemelt célja a magyar juh- és kecsketartás versenyképességének javítása, a fenntartható állattartási formák támogatása, a legeltetésre alapozott gazdálkodás értékeinek megőrzése, valamint a juh- és kecskehús, illetve a kapcsolódó termékek fogyasztásának ösztönzése. A JKÁSz fontos feladatának tekinti az ágazat szereplőinek szakmai tájékoztatását, a támogatási és szabályozási környezet nyomon követését, valamint az ágazati érdekek képviseletét hazai és európai szinten egyaránt.

A Magyar Vidéki Paktum kezdeményezéshez történő csatlakozással a szervezet megerősíti elkötelezettségét a magyar vidék hosszú távú fejlődése, az agrárium megerősítése, a vidéki közösségek megtartó erejének növelése és a természeti erőforrások felelős használata mellett.

A hidrológia és rokontudományai, azaz a vízzel foglalkozó tudományok és szakterületek művelésére alakult társadalmi, tudományos és szakmai egyesület vagyunk. Születésünk dátuma 1917, vagyis több, mint 100 éve dolgozunk a hazai vízgazdálkodás fejlesztéséért. Tudósok, mérnökök, technikusok, hidrológusok, hidrogeológusok, biológusok, tanárok, diákok, gazdálkodók és még sokan mások együtt, önkéntes tagsággal rendelkező közhasznú, társadalmi szervezet vagyunk. Jelenleg mintegy 2500 egyéni és 150 jogi tagunk van. Ma már egyedül vagyunk, akik szervezetileg az integrált, egységes vízgazdálkodási feladatellátást testesítjük meg.

Tevékenységünk egyfelől felöleli a hagyományos vízügyi szakterületeket az árvízvédelemtől a balneotechnikán át a vízkészlet-gazdálkodásig, másfelől a környezet- és természetvédelem szakterületeit, szennyvíztisztítástól a vizes élőhely-védelemig. A vízgazdálkodással kapcsolatos jogi, közgazdasági, történelmi és kommunikációs kérdésekkel is foglalkozunk.

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) hazánk egyetlen, kifejezetten ökogazdálkodásra specializálódott kutatóintézete. 2011-ben jött létre azzal a céllal, hogy előmozdítsa az ökológiai gazdálkodás hazai fejlődését és szélesebb körű elterjedését.

Munkájuk egyik fontos pillére az on-farm kutatási hálózat, amelyet 2012-ben indítottak el, és azóta folyamatosan bővítenek. Ez egy olyan innovatív rendszer, ahol a kutatások valós gazdaságokban, a gazdák aktív részvételével zajlanak. A kísérletek témáit is közösen alakítják ki, így az eredmények közvetlenül a gyakorlatban hasznosíthatók.

Küldetésünk, hogy elősegítsük a növényi alapú termékek és étkezések széles körű elterjedését az élelmiszeriparban és a lakosság körében. Ennek érdekében erős szakpolitikai és társadalmi támogatást építünk, és a magyar élelmiszer-szabályozás előremutató alakításán dolgozunk, különös tekintettel a közétkeztetés és a hivatalos étrendi ajánlások fejlesztésére.

A Budapesti Corvinus Egyetem Fenntartható Fejlődés Intézetében a fenntarthatóság gazdasági, társadalmi és környezeti összefüggései állnak az oktatási és kutatási munka középpontjában. Az Intézetben jelen lévő tudásterületek – az agrárgazdaságtan, a gazdaságföldrajz és városfejlesztés, a fenntarthatósági menedzsment és környezetgazdaságtan, valamint a turizmus – több ponton kapcsolódnak a vidéki térségek fejlődésének kérdéseihez. Ilyen közös metszéspont a helyi gazdaság működőképessége, a térségi együttműködések erősítése, a fenntartható erőforrás-használat, valamint a vidéki és térségi reziliencia fejlesztése. Az Intézet kiemelt küldetése, hogy hidat teremtsen az elméleti tudás és a gyakorlati alkalmazás között, és olyan szakmai tudás létrehozásához járuljon hozzá, amely támogatja a fenntarthatóbb, alkalmazkodóképesebb és reziliensebb térségi fejlődési pályák kialakítását.

A Pro Silva Hungaria célja a folyamatos erdőborítást fenntartó erdőgazdálkodás szakmai támogatása. A mintegy 100 tagból álló társadalmi szervezet országszerte dolgozó, a Pro Silva elveknek elkötelezett erdőgazdálkodókból, természetvédőkből és ökológusokból áll. A Pro Silva elveknek megfelelő természetközeli erdőgazdálkodás a minőségi faanyagtermelés mellett biztosítja az erdei biodiverzitás és az erdei ökoszisztéma-funkciók folyamatos fennmaradását. Ez a gazdálkodási mód biztosítja az erdők gazdasági, védelmi és közjóléti rendeltetéseinek harmóniáját.

Web: prosilva.hu